0
2020. június 4. BékeszerződésPlakátokTrianon

Az I. világháború radikálisan zárta le a hosszú XIX. századot.

A vesztes országok között az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország sorsa a háború második felében pecsételődött meg.

A birodalom felosztásáról már ekkor tárgyalni kezdtek egymással a későbbi győztes antant hatalmak és a Monarchia nemzetiségi, emigráns politikusai.

Magyarországon az 1918 novemberében aláírt fegyverszünetet IV. Károly király lemondása és a népköztársaság kikiáltása követte.

Az új, független állam léte azonban közel másfél éves politikai-gazdasági válsággal kezdődött, és vesztes félként nem jelenhetett meg a világháborút lezáró 1919-es béketárgyalásokon sem.

A korabeli tájékoztatás és véleményformálás legfontosabb, leghatásosabb eszközei a nagyméretű hirdetmények, plakátok voltak. A múzeum történeti dokumentációs gyűjteményében sok ilyen található.

Az 1920. június 4-én aláírt békeszerződés és előzményei bemutatásához ezekből válogattunk.

Ne felejtsd el!

Az Országos Propaganda Bizottság plakátja 1918 végéről, 1919 elejéről való.

Az ország közrendjének biztosítása, a munka, a termelés újraindulása a legfontosabb tennivalók.

A Felvidéket már megszállták a cseh csapatok, Erdélyt a románok, a Délvidéket a szerbek. A népköztársaság vezetése nem foglalja vissza a területeket.

Bízik Wilson amerikai elnök békeszerződést előkészítő javaslataiban, melyek az új államok önrendelkezését biztosítják, és hadserege sincs.

A Vörös Hadsereg sikerei (Proletár Hadsereg újság)

A Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt által létrehozott új államalakulat, a Tanácsköztársaság sürgető feladata a honvédelem.

További területeket szállnak meg a csehszlovák, szerb-horvát és román állam csapatai, és az új magyar hadsereg toborzása ezúttal sikeres. A Vörös Hadsereg május-júniusban visszafoglalja a Felvidék keleti részét.

A békekonferencia mindkét fél hadseregeit visszavonulásra szólítja fel.

Bajtársak!

A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. augusztus elejétől Friedrich István új kormánya sorban érvényteleníti az előző hónapok rendeleteit, törvényeit.

Hadügyminisztere, Schnetzer Ferenc az ország keleti felét már teljesen megszálló román sereghez fordul, a Budapesten még tartó bolsevik uralom megszüntetésére.

Így vonulnak be a románok a fővárosba.

Schnetzer azért lépéseket tesz az új magyar nemzeti haderő felállítására is. „Bajtársak!” című hirdetménye mutatja, hogy a Monarchia korának szabályzatához nyúl vissza.

Főparancsnoki hirdetmény

A román hadsereg önálló államalakulatot jelent a széttagolt Magyarország területén.

Budapest után Észak-Dunántúlt is megszállják, és mezőgazdasági, ipari termékeket, közlekedési eszközöket, hadianyagot fuvaroznak ki az országból.

A megszállás csak 1920 elején ér véget.