LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2018. május 10. NéprajzkutatóGyakornokVajkai Aurél

Május 14-én lenne 115 éves Vajkai Aurél, a magyar néprajztudomány egyik meghatározó egyénisége. De mi köze van a tudománytörténeti szempontból is jelentős néprajzkutatónak a keszthelyi Balatoni Múzeumhoz?

Vajkai 1939-ben gyakornokként dolgozott a keszthelyi múzeumban, majd az elkövetkező évtizedekben folyamatos szakmai kapcsolatban állt a keszthelyi kollégákkal, mint például Darnay-Dornyai Bélával és Petánovics Katalinnal.

Tavaly – Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzatának megkeresésével egyidőben – több doboznyi fotó érkezett hozzánk. A dobozok tartalma 2500, kisméretű fekete-fehér fénykép, Vajkai Aurél hagyatékából. Az anyag Vajkai Zsófia jóvoltából került hozzánk, aki, a felvételek helyszíne miatt, a múzeumnak ajándékozta édesapja hagyatékát.

Szinte az összes kép Cserszegtomajon és annak határában készült, illetve a település történetével kapcsolatos térképek vagy rajzok fotója. Ezekből a felvételekből válogattam 100 db-ot Vajkai halálának 30. évfordulójára, majd állítottuk ki Kocsis Zsuzsával a cserszegtomaji általános iskolában (Vajkai Cserszegen című fotókiállítás, 2017. november 29.).

És mi köze Vajkai Aurélnak Cserszegtomajhoz? Lánya leírása kiválóan érzékelteti, hogyan is került édesapja Cserszegre:

„Először a táj szépsége ragadta meg, majd ahogy közeledett az emberi lakhelyhez, neki, aki mindenféle zártságot, kötöttséget nehezen tűrt, nagyon megfelelt a szabadon bejárható hegyközség, ahol sem kerítés, sem dühös kutya nem állta útját. Még közelebb jutva, a saját rendszeretetéhez hasonló rendet talált a cserszegi ember házatáján: a gondozott szőlősorok, a mértani pontosságú farakás, a házak hátához támasztott kukoricaszár, amely a hidegtől óvta, mind nagyon tetszett neki. De mindenek előtt a cserszegi ember keltette fel érdeklődését, mert annyira mások voltak szegényparaszti létük mellett élő „polgári” öntudatukkal mint a korábban megismert falusi emberek. Ott, Cserszegen ismerte meg édesanyámat, aki tősgyökeres cserszegi volt, általa rokonságba került szinte az egész „heggyel”…”

Tehát, Vajkai beházasodott Cserszegre (felesége Mosdósi Terézia), 1944-től állandó cserszegi lakos volt, míg 1950-ben ki nem nevezték a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatójának. Akkor Balatonalmádiba költözött, de vissza-visszajárt Cserszegre, majd 1961-ben felépítettek egy „kisházat” azon a telken, melyet felesége kapott örökségül. A múzeumba került fényképfelvételek nagy részén éppen azt tudjuk nyomon követni, hogyan épült-szépült a kis házikó, és hogyan élt Vajkai kis családjával tavasztól őszig a hegyen.

Vajkai néprajztudományban betöltött szerepét többen is méltatták, kiemelve a cserszegtomaji évek hatását munkásságára. Ezért most álljon itt néhány kép a Balatoni Múzeum új szerzeményeiből, a cserszegiek által is ismert „Aurél bácsiról”, aki az egykori hegyközségbe érkezve maga is cserszegi emberré változott. Lánya szavaival élve:

„…jól látta a lassú, tétovázó, szemlélődő, a természetet jól ismerő és azzal minden misztikától mentes, jó viszonyban lévő, de az újításoktól ódzkodó, lelke mélyén babonás cserszegi embert, ő maga is ilyen lett lassan, ahogy öregedett. (Kivéve a babonát, mert az ellen haláláig tűzzel-vassal harcolt.)”

Vajkai Aurélról bővebben:

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close