LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2019. április 19. 1960-as évekKiállításmegnyitóÁllandó kiállításÁtalakításMúzeum története

Folytatjuk történetünket a Balatoni Múzeumról. Ezúttal az 1967-ben megnyitott, 11 teremben 10 tematikus tárlatról mesélünk. Az első részt itt olvashatjuk.

A Balatoni Múzeum állandó kiállítását, melyet még 1949-ben nyitottak meg, az 1960-as években átalakították. A múzeumi kiállító csoport csaknem négy hónapos munkával készítette el a tizenegy terem anyagát, amely a szakemberek szerint az ország legszebb múzeumi kiállítása.

Az ünnepélyes kiállításmegnyitó

Az átadó ünnepséget 1967. november 7-i megemlékezésekre időzítették. Az eseményről részletesen tudósított a korabeli sajtó. Fényképek, úgynevezett sajtófotók készültek, amelyeket ma már forrásként használhatunk, ha rekonstruálni szeretnénk, milyen lehetett egy múzeumi séta az 1960-70-es évek Balatoni Múzeumában. A 11 teremben 10 tematikus tárlatot tartalmazó kiállításhoz míves-szép kalauz is készült. (Balatoni Múzeum. Keszthely. Vezető a keszthelyi Balatoni Múzeum Természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi és fürdőtörténeti állandó kiállításához. Keszthely. 1969.)

S akkor lássuk, mit írt a korabeli sajtó az ünnepélyes kiállításmegnyitóról. Rangos tollforgatók voltak a tudósítók. Székely János és Koncz István. Utóbbi 1956-ban 20 esztendősen Keszthelyen töltötte sorkatonai szolgálatát. A fotókat Szabó Ferenc készítette. A Balaton-vidék évszázadai, évezredei címmel jelent meg a Napló hasábjain az az írás, amelyből most a múzeumtörténeti bekezdésen túl főleg a korabeli kiállítótermek látványát felelevenítő részletet emeljük ki.

A felújított 10 tematikus tárlatról

Korabeli fotók és leírások nyomán egy-kettőre ismerősen mozgunk már a régi termekben is.

A Balaton kialakulását, gazdasági és kulturális életének fejlődését, történelmi eseményeinek sorozatát a leletanyagon kívül ízléses díszletek teszik szemléletesebbé. A falba süllyesztett vitrinek, a rejtett világítótestek, a makettek és díszletek rendkívül látványos képpel fogadják az érdeklődőket.

  • I. Terem: Földtan; a balaton keletkezése; átmeneti kőkör (mezolitikum); újkőkor (neolitikum)
  • II. Terem: Rézkor- késői vaskor; bronzkor; bronzkor vége – koravaskor; vaskor
  • III. Terem: A rómaiak pannóniai uralma
  • IV. Terem: A népvándorlás kora
  • V. Terem: Honfoglalás – török hódítás
  • VI. Terem: XXIII-XIX. Század
  • VII. Terem: A balaton növényei, halak, halászat
  • VIII. Terem: Szőlőművelés
  • IX. Terem: Madarak
  • X-XI. Terem: A balatoni fürdőélet

Az első teremben a Balaton geológiai képét szemlélhetik; kő- és csont-eszköz gyűjtemény nyújt fogalmat az őskori itt élt emberek életkörülményeiről.

A réz- és bronzkori gyűjtemény (ilyen fémeszközök, szerszámok, fegyverek, ékszerek – pl. egy szép arany hajfonat-fogó – agyagedények; a temetkezések illusztrálása, stb.) arról tájékoztat, hogy az itt élt emberek gazdasági és kulturális kapcsolata az Adriáig nyúlott.

A különösen gazdag római gyűjtemény (a már vas eszközök, kőfaragványok stb.) átfogó képet ad az egykori Pannónia gazdasági helyzetéről, kereskedelmi kapcsolatairól, hadászati eseményeiről és közérthetően szemlélteti, hogyan öröklődött a római kultúra a honfoglaló magyarokig.

Római villák, épületek makettjein kívül részletes tájékoztatást ad a fenékpusztai erőd egykori szerepéről, a keleti gót leletekről, és Nagy Theodorik király szülőhelyéről. 846-ban Zalavár lett központja Pribina szláv államának. Az időszámításunk utáni első évezredet bemutató két terem bővelkedik szép aranykincsekben.

Külön kiállítási anyag állít emléket a magyar középkornak; a honfoglalás korát és az Árpád-kort munkaeszközök, fegyverek stb. illusztrálják; a későbbi végvári harcokat idézik a környékbeli végvárak makettjei, török és magyar harci eszközök. Itt őrzik, mint ritkaságot, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős lőporos szaruját.

Nagy teret kapott a kiállításon Festetics György, a világ felsőfokú mezőgazdasági iskolája, a Georgikon alapítója és a Helikoni ünnepségek szervezője.

Ugyanebben a teremben találkozunk a balatoni hajózás kezdeteivel; egy sarkot pedig a 48-49-es szabadságharc keszthelyi emlékeiből rendeztek be.

Külön teremben kapott helyet a Balaton néprajzi emlékanyaga; részint a halászat, részint pedig a szőlőművelés köréből, amannak legérdekesebb darabja egy bödönhajó, ez utóbbié egy teljesen fa-konstrukciójú prés.

Hatalmas, akváriumszerű vitrinben mutatják be a Balaton vízalatti élővilágát. Ennél is látványosabb a Kis-Balaton madárvilágát szemléltető vitrin. Ez igényelte a legtöbb munkát; 3500 nádtövet és 12 ezer fűzfalevelet használtak fel a természethű – s művészien „sűrített” – díszlethez.

A két utolsó teremben a balatoni másfél évszázados fürdőkultúra, a társasági élet, az idegenforgalom és strandélet fejlődéséről kapunk (tárgyi emlékekben a korábbi anyaghoz képest talán szegényesebb) képet.

E források, leírások nyomán még a fiatalabb generációk szintén képet alkothatnak, milyen tárlók előtt, látványosságok között vitt is volna a múzeumi sétájuk, amit ők még nem, de az előző nemzedékek – a szülőké és a nagyszülőké – már tehetett Keszthelyen. De ha mégsem teljes még a kép, akkor szolgáljanak adalékkal még a régi útikönyv részletei is egy szélesebb és pontosabb múzeumi pannóhoz! Sági Károly és Zákonyi Ferenc a Balaton című összegző munkájában szólt mindarról, hogy mit láthattunk a Balatoni Múzeumba belépve az 1970-es években.

“Az előcsarnokban először a három alapító: Lovassy Sándor, Csák Árpád és Sági János emléktáblája állít meg bennünket. Itt rendezik az időszaki kiállításokat.

A kiállítási termekben a Balaton keletkezésével, a tó életkorának megállapításával, a tó tudományos tanulmányozásának történetével és kutatási eredményeivel találkozunk. A következő teremben a Balaton vidék ásványvilága tárul szemünk elé, majd gyönyörű diorámákban megelevenedik a Kisbalaton és a tó madárvilága. A történeti kiállításban az őskori élet emlékei sorakoznak: a legrégibb lovasi leletektől – a sümegi kovabánya emlékein át – a kő-, réz-, bronz-, vaskor népeinek leletanyaga tárul elénk a tárlókból. Igen mutatós és gazdag a római anyag. Ez nagyrészt a fenékpusztai római vár, Valcum területén kiásott leletekből áll. Az avarok idejében kialakult keszthelyi kultúra tárgyait is látjuk: kosaras függőket, dísztűket, gyöngysorokat. A szláv időről a zalavári leletek tanúskodnak. A továbbiakban a kiállítási anyagból elsősorban Keszthely város történetét ismerjük meg napjainkig.

Színes pompás része a múzeumnak a néprajzi kiállítás: a Balaton melléki nép használati tárgyainak, művészi alkotásainak gazdag gyűjteménye. A képzőművészeti részben a Balatont ábrázoló festmények, metszetek sorakoznak.”

Elképzelt, ám olvasmányaink alapján egyáltalán nem kitalált múzeumtörténeti sétánk Keszthelyen lassan a jelenhez közelít…

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close