0
2019. február 22.

A bálok, lakodalmak jó alkalmak voltak arra is, hogy a fiatalok „összejöjjenek”. Erre az időszakra esik Bálint nap is.

A „szerelmesek ünnepe” az 1990-es évektől terjed Magyarországon – a hollywoodi filmek, a közösségi média és nem utolsósorban az ajándéktárgy-készítők közreműködésével. Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) eredetileg gyógyító szent, nyavalyatöréskor lehet hozzá fohászkodni.

A szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.

Bár mindenki tudja, mi is az a Valentin-nap, kérdéses, hogy hányan ünneplik meg ténylegesen, és hányan idegenkednek tőle túlzott szentimentalizmusa, giccsbe hajló jelentéstartalma miatt.

Hogy melyik országban hogyan Bálint-napoznak, az függ az adott országtól. Megünneplik pl. a finnek is, de náluk nem a szerelmesek, hanem a barátok küldözgetnek egymásnak Valentin-napi üzeneteket.)

Bálint nem túl jelentős középkori kultuszában keveredik Bálint 3. századi római vértanú és a Bálint 5. századi passaui püspök legendája. Előbbihez kapcsolódik, hogy kivégzése előtt meggyógyított egy vak lányt, melynek következtében annak egész családja keresztény hitre tért.

Halála előtt üzenetet küldött a lánynak, „A Te Bálintod” aláírással.

Az 5. századi passaui püspök háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mind háromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. A passaui egyházmegye patrónusa. Különösen a nyavalyatörősök bizakodnak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza.

A Balaton környékén Bálint nap nem tartozik a különösen fontos jeles napok közé. Cserszegtomaj gazdái Bálint-napon napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől.

Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Más tájakon úgy tartják, ekkor jön vissza a vadgalamb, ami már a tavaszt jelenti.

A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket.

Német nyelvű területeken inkább szerencsétlen napnak számít: nem szabad a jószágot befogni, sem tyúkot ültetni (a „Valentiniei” nem kel ki). Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.

Szerelemhez nem sok köze van tehát, hacsak nem vonunk párhuzamot a nyavalyatöréssel és a lelki betegségekkel kapcsolatosan.

 

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Magyar Néprajz VII., Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM I.