LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2019. február 22.

A bálok, lakodalmak jó alkalmak voltak arra is, hogy a fiatalok „összejöjjenek”. Erre az időszakra esik Bálint nap is.

A „szerelmesek ünnepe” az 1990-es évektől terjed Magyarországon – a hollywoodi filmek, a közösségi média és nem utolsósorban az ajándéktárgy-készítők közreműködésével. Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) eredetileg gyógyító szent, nyavalyatöréskor lehet hozzá fohászkodni.

A szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje.

Bár mindenki tudja, mi is az a Valentin-nap, kérdéses, hogy hányan ünneplik meg ténylegesen, és hányan idegenkednek tőle túlzott szentimentalizmusa, giccsbe hajló jelentéstartalma miatt.

Hogy melyik országban hogyan Bálint-napoznak, az függ az adott országtól. Megünneplik pl. a finnek is, de náluk nem a szerelmesek, hanem a barátok küldözgetnek egymásnak Valentin-napi üzeneteket.)

Bálint nem túl jelentős középkori kultuszában keveredik Bálint 3. századi római vértanú és a Bálint 5. századi passaui püspök legendája. Előbbihez kapcsolódik, hogy kivégzése előtt meggyógyított egy vak lányt, melynek következtében annak egész családja keresztény hitre tért.

Halála előtt üzenetet küldött a lánynak, „A Te Bálintod” aláírással.

Az 5. századi passaui püspök háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mind háromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. A passaui egyházmegye patrónusa. Különösen a nyavalyatörősök bizakodnak segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza.

A Balaton környékén Bálint nap nem tartozik a különösen fontos jeles napok közé. Cserszegtomaj gazdái Bálint-napon napkelte előtt megkerülik a birtokot, hogy a tolvajokat és madarakat távol tartsák a szőlőtől.

Balatongyörökön hasonló szándékkal megmetszik a szőlő négy sarkán a tőkéket. Más tájakon úgy tartják, ekkor jön vissza a vadgalamb, ami már a tavaszt jelenti.

A horvát néphit szerint a madarak ezen a napon tartják a menyegzőjüket.

Német nyelvű területeken inkább szerencsétlen napnak számít: nem szabad a jószágot befogni, sem tyúkot ültetni (a „Valentiniei” nem kel ki). Az e napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek.

Szerelemhez nem sok köze van tehát, hacsak nem vonunk párhuzamot a nyavalyatöréssel és a lelki betegségekkel kapcsolatosan.

 

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Magyar Néprajz VII., Bálint Sándor ÜNNEPI KALENDÁRIUM I.

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close