LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
2022. december 1.

A téli ünnepkör legjelentősebb időszaka a Karácsony, Krisztus születésének ideje.
A Kárpát-medencében tettenérhető népszokásokat több féle hatás alakította. A dramatikus játékokat a középkortól kezdve a katolikus egyház szertartásai, énekei, a szerzetesek és tanítók által közvetített színjáték szerű mozzanatok határozták meg. Ezek egyik népi formaváltozata a betlehemezés. A résztvevők házi készítésű templom alakú betlehemet hordoztak magukkal és a Krisztus születése körüli misztériumot rajta keresztül jelenítették meg. A 19. századtól a játéknak két nagy csoportja különíthető el. Az élő szereplőkkel előadott jelenetek esetében a kifordított bundát viselő betlehemes pásztorok tréfálkozása és énekes játéka a dramaturgia alapja. A Dunántúli jellegzetesség, a bábtáncoltató betlehemezés alkalmával viszont nem élő szereplőkkel, hanem különböző figurákkal adják elő a történetet.

A betlehemezés több meghatározó jelenetre osztható dramatikus játék. Az elsődleges szituáció hazánkban a pásztorjáték, amikor a mezőn alvó pásztorokat angyal keltegeti azért, hogy útnak indítsa őket a kis Jézushoz. A főszereplő ilyenkor egy süket öreg juhász, akinek a tréfás félreértései gazdag humorforrást képeznek. További mozzanatok a szállást kereső szent család helyzete, a pásztorok és a Napkeleti királyok látogatása, továbbá a Heródes-jelenet. Mint minden színjátékot, ezt az alkalmat is adománykérő formulával zárták.

Környékükön a bábtáncoltató betlehemezés hagyománya Vörsön az 1870-es évek óta él. Nem csak a legnagyobb betlehem közös felépítéséről híres a faluközösség, hanem a bábtáncoltatás archaikus gyakorlatáról is, ami méltán hívta fel magára a néprajzi gyűjtők figyelmét.

A Balatoni Múzeum anyagában a játék során hordozott betlehemek mellett a szereplők figurái is megtalálhatók.

A december hónap műtárgya is ebből a készletből származik. A bábut Dr. Petánovics Katalin gyűjtötte 1969-ben Vörsön, ami az adatok szerint Kajdi György alkotása. Az 1880-as években használhatták, mint a pásztorok egyik alakjaként.

Molnár Csenge
néprajzos- muzeológus

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close