Amiről a kövek mesélnek

A kövek mesélnek. Titkokat sejtetnek, melyek letűnt korszakok világáról vallanak. Kőtári sétánk során a Balaton és Zala megye római és középkori múltja elevenedik meg előttünk.

Miért verték le a római császárok nevét a mérföldkövekről?

A Balaton környéke a Kr. u. 1. századtól került folyamatosan a Római Birodalom befolyása alá. A kőtár római kori anyagát felhasználási módok szerint csoportosítva mutatjuk be: sírköveket, az oltárköveket, épületelemeket láthatunk, míg végül – szó szerint – egy mérföldkőhöz érkezünk. Különleges darabja ez a kiállításnak, mivel a rajta szereplő császárok nevét leverték, hogy őket „az emlékezetből való kitörlés” büntetésével sújtsák. A fogadalmi oltárkövek a római vallás praktikus, „adok, hogy adj” elvéről lebbentik fel a fátylat. Azért állították ugyanis őket, hogy egy kért és megvalósul isteni segítséget megköszönjenek.

A középkor építészetében a jellemző stíluskorszakok a román, a gótikus és a reneszánsz voltak, melyek hazánkban egymást kiegészítve jelentek meg. A kiállított középkori kőemlékek legjelentősebb darabjai Zalavárról a Várszigetről származnak. Míg a török dúlások miatt a középkori kőfaragványok súlyosan sérült, vagy elpusztult épületekből származnak, addig a 17. századtól jelentkező barokk korstílus emlékanyagának jelentős része ma is eredeti helyén látható, így kőtárunk is csupán néhány darabot őriz e korból.

Sétánk során multimédia pontokon a Keszthely-fenékpusztai késő római erőd háromdimenziós rekonstrukcióját, valamint a Zalavár-várszigeti Hadrianus templomról, és a késő középkori Rezi és tátikai várról készült háromdimenziós animációt is megtekinhetjük.