0
Megnyitó: 2020. szeptember 24. 16 óra KerámiaTextilNéprajzPásztorművészetLátványtár

Már a Balatoni Múzeum megalakulásakor (1898) elkezdődött a néprajzi gyűjtemény megalapozása, majd Sági Jánosnak köszönhetően 1902-ben létrejött a néprajzi osztály.

A múzeum épületének elkészültével, 1935-ben a gyűjteményeket beköltöztették a falak közé. A sümegi Állami Darnay Múzeummal való egyesítés (1936) folytán jelentősen bővült a néprajzi állomány is.

A keszthelyi és a sümegi becsomagolt anyagot 1945 márciusában vonatra rakták, melyet a zalaegerszegi vasútállomáson bombatámadás ért.

A gyűjteményi anyag, így a néprajzi gyűjtemény nagy része megsemmisült.

A tárgyak, tárgy-együttesek pótlása, a megmaradt anyag beazonosítása évtizedekig elsődleges feladata volt a néprajzos szakembereknek, miközben az újabb ill. az újabb elvárásoknak megfelelő jelenségeket is gyűjteniük kellett. Így mára a néprajzi gyűjtemény több, mint tizenegyezer tárggyal rendelkezik, melyeknek csak egy kis része látható az állandó kiállításban.

A Balatoni Múzeum, nevének megfelelően, eredetileg az egész Balaton környéket gyűjtötte. A település- és intézményrendszer változásával ez a terület szűkült, de még az 1979-es megyeváltásig a keszthelyin kívül a sümegi és tapolcai járás is hozzá tartozott.

Jelenleg területi múzeum, gyűjtőterülete Keszthely város és az egykori keszthelyi járás területe. (De a kulturális jelenségek nem ismernek járás- vagy megyehatárt, így értelemszerűen előfordul a közigazgatási/földrajzi határok átlépése.)

Az épület tervezői a műtárgyak teljes bemutatására törekedtek. Igyekeztek mindent kiállítani, a raktározásra akkor még nem gondoltak. Így a folyamatosan bővülő néprajzi anyag kisebb része az átalakított alagsori lakásokba került, a tárgyak többsége pedig az eredetileg verandaként épült, utólag befalazott U-alakú raktárban kapott helyet.

A zsúfoltság folyamatos problémát jelentett.

Az amúgy is elkeserítő raktárhelyzetet súlyosbította az 1986-os állandó kiállítás lebontása, amikor a kiállítótérben elhelyezett nagy mennyiségű kerámiát és mezőgazdasági eszközt vissza kellett sorolni.

A raktárhelyzet javítása és az egyre növekvő kutatói, látogatói igények kiszolgálására vágott bele 2017-ben a múzeum a Balatoni Kincsestár elnevezésű projektbe, mely során elsősorban a népművészettel kapcsolatos tárgyak kerülnek elérhető közelségbe.

A későbbiekben a fotó- és adattári anyag is csatlakozik majd a tárgyakhoz, hogy a kutatóknak, érdeklődőknek minél szélesebb körben nyújtson információt a Balaton környékén élt lakosság kultúrájáról.

“A múzeumi és levéltári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései” EFOP-4.1.9-16-2017-00052 számú, „Balatoni Kincsestár” elnevezésű projekt segítségével a néprajzi gyűjtemény legszebb tárgyegyüttesei válnak elérhetővé az érdeklődők számára.

A 75 m2-es északi belső udvar kapott üvegtetőt és egy galériaszintet, úgy, hogy összeköttetésben van az emeleti díszteremmel. Az így keletkezett „emelet” inkább a műtárgyak tárolására, bemutatására alkalmas, míg a földszint a csoportos foglalkozások megtartására és a kutatói igények kiszolgálására.

Az új, kerekesszékkel is megközelíthető múzeumi tér üvegkupolájával az épületen belül egy új látványosságot is jelent.

A berendezéssel egyidejűleg fotózás, digitalizálási munkálatok is folynak, és külön honlap is készült a látványtárhoz.

Virtuális barangolás a Balatoni Kincsestárban – Műtárgyak, virtuális kiállítások és sok minden más…

Megnyitó

A látványtár ünnepélyes megnyitójára 2020. szeptember 24-én, 16 órakor kerül sor.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze az alábbi űrlap kitöltésével, vagy elérhetőségeink egyikén!

Űrlap kitöltése

+36 83 312 351

info@balatonimuzeum.hu

 

Tárgyegyüttesek

Pásztorművészet

A látványtár legtöbb tárgyát a Balaton környéki megyék gazdag pásztorfaragásai teszik ki, melyeket a 19. század vége óta gyűjtenek a múzeum etnográfusai. Egy részük szerepelt már fontos szakirodalmakban, más részük eddig a raktár mélyén rejtőzött.

Textilek

Elsősorban a fehérhímzéses textíliákat mutatjuk be, melyek a Keszthely környéki népviselet elemei, valamint a gyöngyöskontyot, a Kis-Balatonnál élő asszonyok jellegzetes fejviseletét.

Bútorok, lakáskultúra

A bútorok közül a faragott támlájú keményfa székek kapnak főszerepet.

Jeles napok, népi vallásosság

Jeles napokhoz és a népi vallásossághoz kapcsolódó tárgyak, köztük betlehemek és bábúik, hímes tojások, szentképek és -szobrok láthatók itt.

Kerámiák

Több jellegzetes műtárgycsoport tartozik ide, például céhes edények, kuglófsütők.

Mesterségek

A mesterségekhez köthető tárgyak közül a csutorák, mézeskalács minták és a pincezárak egy-egy kollekciója emlékeztet a keszthelyi és balatoni mesterek tudományára.

Yonkersi (USA) magyarok relikviái

A „magyar ház” nevű házmakett múzeumpedagógiai foglalkozások látványos demonstrációs eszköze lesz.