LogoBalatoni MúzeumBábelhal WebstudioTelepít
00
Egész évben LátványtárTextilPásztorművészetNéprajzKerámia

Tisztelt látogatóink! A Néprajzi Látványtár emeleti része átmenetileg nem látogatható. Megértésüket köszönjük!

Már a Balatoni Múzeum megalakulásakor (1898) elkezdődött a néprajzi gyűjtemény megalapozása, majd Sági Jánosnak köszönhetően 1902-ben létrejött a néprajzi osztály.

A múzeum épületének elkészültével, 1935-ben a gyűjteményeket beköltöztették a falak közé. A sümegi Állami Darnay Múzeummal való egyesítés (1936) folytán jelentősen bővült a néprajzi állomány is.

A keszthelyi és a sümegi becsomagolt anyagot 1945 márciusában vonatra rakták, melyet a zalaegerszegi vasútállomáson bombatámadás ért.

A gyűjteményi anyag, így a néprajzi gyűjtemény nagy része megsemmisült.

A tárgyak, tárgy-együttesek pótlása, a megmaradt anyag beazonosítása évtizedekig elsődleges feladata volt a néprajzos szakembereknek, miközben az újabb ill. az újabb elvárásoknak megfelelő jelenségeket is gyűjteniük kellett. Így mára a néprajzi gyűjtemény több, mint tizenegyezer tárggyal rendelkezik, melyeknek csak egy kis része látható az állandó kiállításban.

A Balatoni Múzeum, nevének megfelelően, eredetileg az egész Balaton környéket gyűjtötte. A település- és intézményrendszer változásával ez a terület szűkült, de még az 1979-es megyeváltásig a keszthelyin kívül a sümegi és tapolcai járás is hozzá tartozott.

Jelenleg területi múzeum, gyűjtőterülete Keszthely város és az egykori keszthelyi járás területe. (De a kulturális jelenségek nem ismernek járás- vagy megyehatárt, így értelemszerűen előfordul a közigazgatási/földrajzi határok átlépése.)

Az épület tervezői a műtárgyak teljes bemutatására törekedtek. Igyekeztek mindent kiállítani, a raktározásra akkor még nem gondoltak. Így a folyamatosan bővülő néprajzi anyag kisebb része az átalakított alagsori lakásokba került, a tárgyak többsége pedig az eredetileg verandaként épült, utólag befalazott U-alakú raktárban kapott helyet.

A zsúfoltság folyamatos problémát jelentett.

Az amúgy is elkeserítő raktárhelyzetet súlyosbította az 1986-os állandó kiállítás lebontása, amikor a kiállítótérben elhelyezett nagy mennyiségű kerámiát és mezőgazdasági eszközt vissza kellett sorolni.

A raktárhelyzet javítása és az egyre növekvő kutatói, látogatói igények kiszolgálására vágott bele 2017-ben a múzeum a Balatoni Kincsestár elnevezésű projektbe, mely során elsősorban a népművészettel kapcsolatos tárgyak kerülnek elérhető közelségbe.

A későbbiekben a fotó- és adattári anyag is csatlakozik majd a tárgyakhoz, hogy a kutatóknak, érdeklődőknek minél szélesebb körben nyújtson információt a Balaton környékén élt lakosság kultúrájáról.

„A múzeumi és levéltári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései” EFOP-4.1.9-16-2017-00052 számú, „Balatoni Kincsestár” elnevezésű projekt segítségével a néprajzi gyűjtemény legszebb tárgyegyüttesei válnak elérhetővé az érdeklődők számára.

A 75 m2-es északi belső udvar kapott üvegtetőt és egy galériaszintet, úgy, hogy összeköttetésben van az emeleti díszteremmel. Az így keletkezett „emelet” inkább a műtárgyak tárolására, bemutatására alkalmas, míg a földszint a csoportos foglalkozások megtartására és a kutatói igények kiszolgálására.

Az új, kerekesszékkel is megközelíthető múzeumi tér üvegkupolájával az épületen belül egy új látványosságot is jelent.

A berendezéssel egyidejűleg fotózás, digitalizálási munkálatok is folynak, és külön honlap is készült a látványtárhoz.

Virtuális barangolás a Balatoni Kincsestárban – Műtárgyak, virtuális kiállítások és sok minden más…

Tárgyegyüttesek

Pásztorművészet

A látványtár legtöbb tárgyát a Balaton környéki megyék gazdag pásztorfaragásai teszik ki, melyeket a 19. század vége óta gyűjtenek a múzeum etnográfusai. Egy részük szerepelt már fontos szakirodalmakban, más részük eddig a raktár mélyén rejtőzött.

Textilek

Elsősorban a fehérhímzéses textíliákat mutatjuk be, melyek a Keszthely környéki népviselet elemei, valamint a gyöngyöskontyot, a Kis-Balatonnál élő asszonyok jellegzetes fejviseletét.

Bútorok, lakáskultúra

A bútorok közül a faragott támlájú keményfa székek kapnak főszerepet.

Jeles napok, népi vallásosság

Jeles napokhoz és a népi vallásossághoz kapcsolódó tárgyak, köztük betlehemek és bábúik, hímes tojások, szentképek és -szobrok láthatók itt.

Kerámiák

Több jellegzetes műtárgycsoport tartozik ide, például céhes edények, kuglófsütők.

Mesterségek

A mesterségekhez köthető tárgyak közül a csutorák, mézeskalács minták és a pincezárak egy-egy kollekciója emlékeztet a keszthelyi és balatoni mesterek tudományára.

A weboldal használatával hozzájárul a sütik használatához. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close